Leírás

Szent Ágoston (354-430, püspök, filozófus) a kereszténység egyik legnagyobb gondolkodója, az ókeresztény irodalom kiemelkedő alakja volt. Haláláig több mint 100 filozófiai, teológiai, hitvédő és egyházszervező jellegű művet írt, melyek közül a Vallomások című a leginkább szépirodalminak tekintett munkája.

Ágoston (latin nevén Aurelius Augustinus) Numidiában, a Római Birodalom észak-afrikai tartományában (a mai Algéria területén) született. Fiatalkorában a római fiatal férfiak kicsapongó életét élte. Karthágóban tanult retorikát, megismerte az antik irodalmat, és széles körű filozófiai műveltségre tett szert. Tanulmányainak befejeztével szónoklattant tanított Rómában, később pedig a szónoklattani tanszék vezetője lett Mediolanumban, a mai Milánóban. Gyakran és nagy figyelemmel hallgatta Szent Ambrus prédikációit, melynek hatására a Biblia allegorikus értelmezése iránt kezdett érdeklődni. 387-ben egy misztikus élmény hatására megtért, és kicsapongó életét hátrahagyva megkeresztelkedett. Élete hátralevő részét szülővárosában, egy kolostorban élte le az aszkézis szellemében, önmaga tökéletesítését tűzve ki legfőbb céljául. 391-ben pappá szentelték, 397-ben pedig Hippo város püspöke lett.

Tartalom:

Szent Ágoston Vallomások című műve három részre tagolódik:

ELSŐ RÉSZ (I-IX. könyv):

Ágoston életútja a megtéréséig és anyja haláláig. Az olvasó megtudja, miként jutott el a szerző a különböző filozófiai irányzatok tanulmányozásától a keresztény vallás felvételéig. Megrendítő olvasmány Ágoston megtéréséről, lelki folyamatairól.

MÁSODIK RÉSZ (X. könyv):

Elvontabb, pszichologizáló önfeltárás, amely a keresztény ember belső erkölcsi konfliktusait tárgyalja.

HARMADIK RÉSZ (XI-XIII. könyv):

Gondolati jellegű, elvont rész, a Teremtés könyvének magyarázata, melynek fő témáját az anyag, az idő és a semmiből való teremtés kérdései képezik.

További információk