Az Ideje a meghalásnak című könyv Polcz Alaine tanulmánygyűjteménye arról a témáról, ami hosszú ideig tabu volt. Amint azt a bevezetőben olvashatjuk, sem az orvosi egyetemeken, sem a pszichológusoknak nem tanították a haldoklók ellátását. Így aztán nemcsak a családtagok és a barátok, hanem az orvosok és a nővérek sem tudnak mit kezdeni a haldoklókkal. Mindannyian szinte tehetetlenül nézzük szenvedésüket, majd amikor ránk kerül a sor, magunk is egyedül maradunk.

„A különböző történelmi korok és civilizációknak megvolt a halál- és gyászrítusa, pszichológiai feldolgozásmódja. A mai modern, természettudományosan gondolkodó ember keresi az utat, hogyan tudná elfogadni és feldolgozni a halál problémáját, megadni méltóságát és emberségét a halálhoz vezető útnak, a halálélménynek.”

Az Ideje a meghalásnak című tanulmánykötet témája izgalmas út: miközben a múlt emberének halálviszonyát vizsgálja, azt is kutatja, mi az oka annak, hogy a mai ember annyira zavart, tanácstalan a halállal szemben. A szerző egyre szűkülő körökkel közelíti meg a vallomások, jegyzőkönyvek, mélyinterjúk útján, hogy mit éltek meg, akiket súlyos baleset ért, akiket eszméletvesztés után sikerült megmenteni; hogyan készülnek a halálra a súlyos betegek, az öregek. Mit jelent és milyen eredményeket hozhat a reszuszcitáció, mik az eutanázia buktatói? Mit élnek meg a nővérek, orvosok, hozzátartozók az agónia ideje alatt, és mit él meg a haldokló?

Az Ideje a meghalásnak című könyv szervesen összefügg a szerző Gyászban lenni című kötetével.