Lao-Ce, Weöres Sándor fordításában:
Tao te king, Az út és erény könyve

Leírás

Ahogy Weöres Sándor nyomán a mai magyar irodalom ismeri: Tao Te King, vagyis Az Út és Erény könyve az a könyv, amelyben a hagyomány szerint a filozófiai taoizmus alapítómestere, Lao-ce könnyen megjegyezhető formában összegezte a tao szerinti élet tanításait.
A könyv legfontosabb üzenete a követendő úttal, a taóval való harmónia keresésének keretbe foglalása. A taoizmus legfontosabb tanítása megtalálni az össhangot a természet erőit mozgató teremtő őserővel, elérni a nem-cselekvés (Wu-wei) állapotát, és ezáltal megvalósítani a tökéletességet és a halhatatlanságot, vagyis a teljes megvilágosodást.
A taoizmus egyik legismertebb mestere a hagyomány szerint megvalósította ezt az állapotot, s miután a Tao-te-king tanításait lediktálta egy őt kérlelő határőrnek, elhagyta a civilizált világot, és halhatatlan remeteként élt tovább egy ismeretlen helyen.

RÉSZLET A KÖNYVBŐL:

Az óvatos vándor nem hagy lábnyomot;

a gondos-beszédű nem kelt haragot;

jó számolónak nem kell tábla;

ki ajtót zárni tud, zár nélkül is bezárja,

hogy ki nem nyitják;

ki csomót kötni tud, kötél nélkül is megköti,

ki nem bogozzák.

Ezért a bölcs

vigyáz az emberekre,

senkit meg nem vetve;

ügyel a létezőkre,

semmit el nem vetve.

Ez a kétszeres világosság.

A jó a rossznak tanítója,

a rossz a jónak támasztója.

Ha nem becsülik tanítóikat,

ha nem szeretik támasztóikat:

olyan a legbölcsebb, mint a legvakabb.

Ime a legmélyebb és legsúlyosabb.

További információk