Leírás
Részletek a könyből:
Ízelítőül a kötet címadó verse
NEKEM EZT NEM MONDTÁK…
Nekem ezt nem mondták,
Hogy Isten nem is oly rejtélyes,
Hogy Ő nagyon egyszerű,
És könnyű Őt szeretni,
Akár egy virágot,
Vagy mint egy ártatlan gyermeket,
Nekem ezt nem mondták,
Hogy széles e világ,
Istennek Kincsesháza,
És, hogy életem
Lehet a gyönyörök óceánja,
Nekem azt sem mondták,
Hogy Ő belélegez engem,
A Nagylelkű Szívébe,
És, hogy mindennek,
Itt és most van a helye,
Nekem azt nem mondták,
Hogy Isten felém jöhet,
Váratlanul és kíséret nélkül,
És, bennem is megvan a képesség,
Hogy világítsak az éjben,
Ha kapom a Kegyelmet részül,
Nekem ezt nem mondták,
Hogy a veszteség nyereség,
S, ha elvesztem kicsiny énemet,
Enyém a felismerés,
A Végtelen és Egyetemes,
Nekem ezt nem mondták,
Hogy Isten rajongó szeretete,
Az egyetlen vallásom,
S ez az én valódi spiritualitásom,
Nekem azt sem mondták,
Hogy Isten minden ember számára,
Tartogat valami nagyon különlegeset,
És sajnálkoznunk sem szabad,
Az egykoron tett ígéret engem is kötelez,
Nekem azt nem mondták,
Hogy az Isteni akarat kemény,
Mint a gyémánt,
És békét szül majd a világban,
Mint pirkadó hajnal bont éjszakát,
S akkor jöttél Te végre, Mester,
A világról lerántva a leplet,
Elmondod mindezt oly egyszerűn,
Hogy kinyitja nekem a szívet,
És érzem a lényeget pontszerűn,
Mit felkap a szél, oly könnyed,
Nekem ezt nem mondták eddig el,
A hála a szememben: Könnycsepp.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.